Ritka.
Bár a fejlődő világban évi 3millió haláleset történik tüdőgyulladás miatt, a fejlett világban a tüdőgyulladás nem gyakori kórkép. Ez a kedvező állapot főleg a védőoltásoknak köszönhető (Prevenar 13 és Pentaxim kötelező és az influenza elleni ajánlott oltás játszik szerepet.) A tüdőgyulladás elsősorban a 3 év alattiakat, volt koraszülötteket (főleg a lélegeztetést igénylőket), szívbetegeket, fejlődési rendellenességben szenvedőket (hörgőszűkület), vagy immunrendszeri megbetegedésben szenvedőket sújtja. A praxisban egyetlen komoly, kórházi kezelést követelő tüdőgyulladás fordult elő olyan gyereknél az elmúlt 5 évben, aki az előbb felsoroltak egyikében sem szenvedett (és ő még akkor nem volt oltva Prevenarral, ami csak 2014.óta kötelező, ha jól emlékszem).
Van egy csomó nemcsak a tüdőgyulladásra jellemző tünete, ezek a tüdőgyulladást okozó kórokozótól és a gyerek életkorától függenek:
Ami nélkül nincs tüdőgyulladás: szapora légvétel (láztalanul, legalább 5 perce nyugalomban, piciknél leginkább alvás közben számolva):
-2 hónapos kor alatt 1 perc alatt 60-nál több légvétel
-2 hónapos 1 éves kor között: 1 perc alatt 50-nél több légvétel
-1 éves kor felett 40/perc feletti légzésszám az, amikor 24 órán belül orvoshoz kell fordulni tüdőgyulladás gyanúja miatt.
cianózis jelentkezik (kékes elszíneződés, főleg az ajkakon, nyelven látható jól, ami a nem megfelelő oxigénellátás jele. Kb úgy néz ki, mint amikor a strandon már fázik a csemete. Tüdőgyulladás nélkül is jelentkezhet, ha hirtelen megy felfelé a láz, de ez megszűnik, amikor elérte a tetőpontját a testhőmérséklet, általában 1-2 órán belül):
nehézlégzés van jelen:
Itt is érvényes a jó anamnézis, fél diagnózis mondás: gyakran a szülő elmondása alapján lehet sejteni, hogy itt tüdőgyulladásról lehet szó, hallgatózással az esetek többsége diagnosztizálható. A vér oxigénszintjének mérése (pulzoximeterrel, amit az ujjukra lehet rakni, és világít, mint ET-é és csipog, és nem fáj és egyébként vicces), mellkasi röntgenvizsgálat, esetleg vérvétel jöhet még szóba.
Amennyiben cianózis, durva nehézlégzés áll fent, vagy súlyosbító alapbetegség (pl. immunbetegség) áll fent, kórházi kezelés szükséges. Általában az első 24-48 órában a betegek állapota romlik, az időben megkezdett antibiotikus kezelés mellett is, ilyenkor is felmerülhet kórházi kezelés szükségessége. Amennyiben nehézlégzés, cianózis nincs, otthoni kezelés lehetséges.
A tüdőgyulladások kb 70%-a vírusos eredetű (RSV, influenza, parainfuenza, adenovírus szokta okozni), erre az antibiotikum nem hat. Magas láz, változó köhögés jellemzi, vérvétel segít elkülöníteni (CRP gyorsteszt).
Ilyen esetben javasolt gyulladás- és fájdalomcsökkentés (pl. ibuprofen- Nurofen, Algoflex vagy amidazophen- Flamborin, Algopyrin), felemelt felső testfél, hűvös, párás környezet, bő folyadékbevitel elégséges. Nehezen felköhöghető váladék esetén köptető esetleg szóbajön (főleg 2 év felettieknél: ACC, Ambroxol, Mucopront pl.)
A maradék 20-30%-ot okozzák a baktériumok, amire antibiotikum kell:
Két nagy csoportba szokás osztani a tüdőgyulladást a kórokozó (és ennek megfelelően a klinikai kép) alapján:
1. típusos (ezt a Pneumococcus szokta okozni): általában hirtelen magas láz, elesett állapot, nehézlégzés, hurutos köhögés kíséri, és általában 5 éves kor alatt jelentkezik, de mivel van ellene oltás, már ritka a súlyos formája.
Típusos röntgen, magas CRP kíséri. Amoxicillin-clavulansav (Aktil vagy Augmentin) vagy cefuroxim (pl. Xorimax) esetleg más cefalosporin hatékony ellene, 7-10 napig kell szedni. Gyulladás- és fájdalomcsökkentés (ibuprofen- pl. Nurofen, Algoflex vagy amidazophen- pl. Flamborin, Algopyrin), felemelt felső testfél, hűvös, párás környezet, bő folyadékbevitel elégséges. Nehezen felköhöghető váladék esetén köptető esetleg szóba jön (főleg 2 év felettieknél: ACC, Ambroxol, Mucopront pl.) Állapottól függően fokozatos terhelés javasolt.
2. atípusos (magyarul nem típusos): a láz általában nem magas, néha nincs is, a beteg gyakran nincs is igazán rosszul, elhúzódó (2 héten túl), száraz köhögés, esetleg fejfájás kíséri. Enyhe nehézlégzés általában jelen van. A fizikai terhelést nem bírja, hamar fullad. 5 éves kor felett jellemző (de azért ekkor is ritka). Röntgen, vérvétel kevésbé segít... Makrolid antibiotikummal gyógyul (Sumamed, Klacid).
A tüdőgyulladás teljes gyógyulása lassú (2-3 hét), a röntgenlelet normalizálódása pedig ennél is lassabb, úgyhogy türelem, és fokozatos visszatérés a normál életbe javasolt. 3-4 nappal az antibiotikum megkezdése után már nem fertőz.
Mellkasi folyadékgyülem: a típusos tüdőgyulladáshoz szokott társulni, legtöbb esetben spontán felszívódik, 10 mm felett eltávolítása javasolt.
Visszatérő tüdőgyulladás esetén érdemes kiváltó alapbetegséget keresni, ami nehezíti a tüdő öntisztulását, pl. veleszületett hörgőszűkület, kontrollálatlan asztma, krónikus idegentest, vagy genetikai defektus (cisztikus fibrózis pl) vagy olyan betegséget, ami az immunrendszer védekezőképességét érinti.
Képek forrása:
https://www.researchgate.net/figure/Central-cyanosis-5_307191162
Forrás:
http://www.gyermekklinika.semmelweis.hu/upload/seaok1gyermek/document/Poder_Gyorgy_Pneumoniak_kisded_gyermekkorban_2010.pdf.
https://emedicine.medscape.com/article/967822-clinical
frissítve: 2018. jan. 30.