Szoptatás

Miért érdemes szoptatni?

A csecsemő legjobb tápláléka az anyatej. Az anyatej segít megelőzni a fertőzéseket, a későbbi allergiás és autoimmun megbetegedéseket, a csecsemő életkorának megfelelő összetétellel rendelkezik. Könnyen emészthető, megfelelő hőmérsékletű, a „jó” baktériumokat tartalmazza, finom, olcsó. A szoptatás segíti a kötődés kialakulását, a csecsemő pszichés fejlődését, fájdalomcsillapító hatású, és az első időkben szinte minden problémára megoldás... Az élet első 6 hónapjában a kizárólagos anyatejes táplálás a legjobb módja a kisbaba etetésének, és két éves korig javasolt a WHO szerint szoptatni a gyermekeket.

A WHO adatai szerint az édesanyák 90%-a képes szoptatni a gyermekét, megfelelő egészségügyi, családi és szociális támogatás esetén. A saját praxisomban a gyerekek 75-80%-a nem igényel tápszeres kiegészítést (és elég sok ikerbaba van a körzetben :) ).

Mikor?

A szoptatás optimális módja igény szerinti (a baba és az anya igényei szerint), ez az első napokban akár óránkénti, a tejtermelés beindulása után (általában a szülést követő 3-6. napon), általában 1.5-4 óránkénti szoptatást jelent, a 2-3. hétre az éjszakai szoptatások között akár 5-6 óra is lehet jól szopó, jól fejlődő baba esetén. Az első napokban egy-egy szoptatás akár egy órát is eltarthat, ez aztán jelentősen rövidülni szokott. Az első időszakban általában minden alkalommal mindkét mellből való szoptatás javasolt, van, akiknél később egy mell is elég alkalmanként. Ha a csecsemő éhesnek tűnik (tátog, forgatja a fejét, szájába veszi az öklét), érdemes mellre tenni.

Hogyan?

Technikailag könnyebb, ha az újszülöttet a mellbimbóval szemben helyezi el édesanya, és amikor a legnagyobbra kitátja a száját (mintha ásítana), akkor őt húzza magához (és nem anya hajol rá, és adja a szájába a mellbimbót). A mellbimbónak elég mélyen a szájpadláshoz-nyelvháthoz kell érnie ahhoz, hogy a szopási reflex beinduljon, nagyon feszes (teli) mellnél ez nehezebb lehet, ekkor érdemes lehet fejni szoptatás előtt egy kicsit. Lapos mellbimbónál, ha a csecsemőnek nehézséget okoz rákapni (mert néhány baba simán megoldja), meg lehet próbálni fejéssel kiemelni a mellbimbót, esetleg átmenetileg bimbóvédő lehet szükséges (ezt később el lehet általában hagyni).

Jó a csecsemő testhelyzete, ha az orra és az álla is a mellhez ér, a feje-nyaka-háta egy vonalban van (nem kell a fejét elfordítania evés közben), anyának pedig, ha a dereka-háta-nyaka-karja-lába megfelelő megtámasztást kap, nem „izomból” kell tartani, és kényelmesen érzi magát. Egy megfelelő nagyságú párna segítséget jelenthet mindkét félnek, kísérletezés javasolt a mindkét érdekelt félnek (de főleg anyának) a megfelelő pozíció megtalálására :)

Megfelelően beindult szopizásnál ritmusos, relative lassú, több percig tartó mozgást látunk a csecsemő arcán, közben az orca nem horpad be (ha igen, érdemes közelebb húzni), és lehet látni, ahogy nyel.

A szoptató anya étrendje:

Mérsékelten emelni javasolt a folyadékbevitelt (napi 2.5-3.5 l, leginkább víz formájában). A terhesség előttihez képest átlagosan napi +500 kcal bevitel fedezi a szoptatás szükségletét. A megfelelő étrend rostban (zöldségben, gyümölcsben), összetett szénhidrátokban gazdag, a magyar konyhához képest só-, cukor- és szírszegény (azért is, mivel az újszülött a későbbiekben ugyanazokat az ízeket fogja preferálni, amit már az anyatejjel megszokott).

Kiegészítő bevitel lehet szükséges: vasbevitelnél (legjobb források a húsok, zöld zöldségek), már a szülés előtt fennálló vérszegénység vagy a szülésnél nagy vérvesztés után több hónapos vasszedés is szükséges lehet, tanácskozzon szülészorvosával. Emelni érdemes a kalciumbevitelt is, melynek az egyik legfőbb forrása a tejtermékek, azonban fiatal csecsemőknél (az első 3-4 hónapban) a tehéntejfehérjék az éretlen bélrendszeren át változatlan formában felszívódhatnak, és allergiás reakciót okozhatnak (elsősorban vastagbél-gyulladást, mely enyhe esetben hasi fájdalommal, súlyos esetben véres széklet formájában jelentkezhet, másodsorban ekzémás jellegű bőrkiütésekkel.) Ezért napi fél liter tejnél több tej fogyasztását az első 2-3 hónapban nem javaslom, kalcium pezsgőtablettával biztosítható a megfelelő bevitel. Amennyiben ez idő alatt a csecsemőnek tünete nem jelentkezett, korlátozásnem szükséges. A legújabb szakirodalmi adatok szerint a felnőtteknek is javasolt a téli hónapokban D-vitamin pótlás, napi 1500 NE biztonsággal szedhető. Egyéb táplálék-kiegészítők esetén kérje orvosa (gyógyszerésze) véleményét.

Ha az újszülött hamar elalszik evés közben:

Az első napokban előfordulhat, hogy az anyamellen gyorsan elalszik az újszülött, ha ez csak néhány percig tart, az általában normális, a szopizás kemény fizikai munka a baba számára. Azonban ha pár percen belül nem ébred fel magától, pl. mert sárga (és a sárgaság önmagában aluszékonyságot okoz), meg lehet próbálni függőlegesbe, „büfipozícióba” hozni, ha pedig így sem ébred fel néhány perc alatt, relative hideg, lapos, kemény felületre érdemes letenni (általában a kiságy erre megfelelő, betakarás nélkül). Nagyobb súlyú újszülötteknél szoptatáshoz elég lehet egy body is (a rugit le lehet előtte venni), ekkor is kevésbé hajlamosak elaludni. Kifejezetten sárga, vagy kis súlyú, vagy nagy súlyesést mutató (7-8%) újszülötteknél 4 óránál ne teljen el több két evés között (és az evés kezdetétől számít a 4 óra), újszülötteknél az első hetekben 5 óránál több ne legyen két szoptatás között (ez egyébként az anyamell érdekében is javasolt).

Ha jóllakott, és azért alszik, 5-10 percig érdemes "büfipozícióban" tartani, és utána letenni.

Biztos eleget eszik?

Egészséges újszülöttnél nem szükséges mérni a szopások mennyiségét, eleget szopik, ha kezdeti súlyesése nem haladja meg a 10%-ot, van minimum napi 6 pisis pelenkája, min. 3 széklete, ami a 4. naptól anyatejes (híg és mustársárga), és evés után láthatóan jóllakott, elégedett, és minimum 1 órát alszik. Az első hónapban érdemes mérni a csecsemőt meztelenül, azonos napszakban (pl fürdés előtt), hetente 1-3 alkalommal. Általában az 5. naptól gyarapodnak, és legkésőbb a 14. napra visszanyerik a születési súlyukat. Az első hónapban heti 15-20 dkg súlygyarapodás, a későbbiekben heti 10-15 dkg súlygyarapodás mutatja a megfelelő táplálást.

Amennyiben gyanús, hogy a csecsemő nem szopik megfelelően, állandóan éhesnek tűnik, vagy nem gyarapszik, érdemes 24 órán keresztül feljegyezni a szopott mennyiségeket: e csecsemőt ruhában evés előtt 2-3x megmérjük (mivel a mozgás jelentősen befolyásolhatja a mért értékeket, próbáljunk egy nyugodt pillanatban mért értéket leolvasni a mérlegről), és a 2-3 mérési eredményt átlagoljuk, szoptatás után ugyanígy mérjük meg 2-3x (pelenkacsere és ruházatváltoztatás nélkül), és vonjuk ki a két mérési eredményt egymásból. Az első 4-6 napban minimum napi 100 ml/testtömeg-kilogramm anyatej szükséges, azaz egy 3 kilós gyereknek 300 ml körül, a későbbiekben min. 150 ml/kg, azaz a 3 kilós babának minimum 450 ml/nap szükséges. A szopott mennyiségek a nap folyamán nagy változékonyságot mutathatnak, ez normális, ha az összmennyiség megvan, és a gyermek sem tűnik éhesnek. Felső határ a szopott mennyiségnél nincs, erős hasfájás, sok bukás esetén esetleg szóba jöhet. Probléma esetén forduljon bizalommal hozzánk.

Sebes mellbimbó:

Ha esetleg kisebesedik a mellbimbó, még fontosabb a nagyon nagyra nyitott szájjal való mellrehelyezés (hogy a baba ínye még véletlenül se a legérzékenyebb részre essen), és hogy a baba a mellbimbó udvarának lehető legnagyobb részét vegye a szájába. Érdemes lehet megpróbálni a szoptatási helyzet változtatását is (pl. a hónalj felől mellre tenni a babát). A mellbimbó kivételénél várja meg, amíg elengedi, vagy anya ujját a szájába csúsztatva segítse leválasztani. Garmastan vagy lanolinos kenőcs, a mellbimbó puhán és szabadon tartása is segíthet, általában pár nap alatt nagyon sokat szokott javulni a helyzet. Kis vérzés is előfordulhat, véres bukást vagy kávézaccszerű székletet eredményezve a babánál, ez nem jelent feltétlenül szoptatási kontraindikációt, de ha nagyon vérzik, ill. nagyon fáj, akkor 1/2-2 napot érdemes inkább fejni az érintett mellet, ez idő alatt általában a tünetek jelentősen csökkennek.

Mikor ne szoptasson az édesanya?

A szoptatás ellenjavallt aktív TBC, HIV-fertőzés, a mell herpeses fertőzése esetén, súlyos betegségben, azonban a legtöbb betegségben javasolt a szoptatás folytatása, mert így a gyermek az anya által termelt antitestekhez is hozzájut (nemcsak a kórokozókhoz, ami általában már megfertőzi a gyermeket, mire a szülőn látszik a betegség). Mellgyulladás esetén (a szoptató nők 10%-nál előfordulhat, hogy főleg az első hetekben a mell becsomósodik, és bepirosodik, nagyon fájdalmassá válik), ekkor a gyógyuláshoz szükséges a mell teljes kiürítése, melynek a leghatékonyabb módja a szoptatás folytatása lehet (a maradék tejet fejéssel szükséges kiüríteni, és amennyiben láz jelentkezik, vagy 12 órán belül nem javul a mell állapota lényegesen antibiotikus kezelés lehet szükséges, melyet a szülészorvos vagy anya háziorvosa tud felírni,- de ebben az esetben is javasolt a szoptatás folytatása, mindig az érintett mellel kezdve, a lehető leggyakrabban.) Kérdéses esetben kérdezzen bátran! Néhány gyógyszer szedése esetén nem szabad szoptatni, pl.a kemoterápiás gyógyszerek esetén, de elég kevés ilyen van, kérdezzen bátran gyermekorvosától.

Ha az édesanya megbetegszik:

Légúti fertőzésben (torok-, arcüreg-, középfül-gyulladás, hörghurut) folytatható a szoptatás, orrcsepp (pl. Nasivin), köptető (pl. ACC), gyulladás- és fájdalomcsökkentő (paracetamol: Rubophen, Panadol, vagy metamizol: Algopyrin, a csecsemő 3 hónapos korától ibuprofen: Algoflex, Nurofen) is szedhető. Amennyiben antibiotikum szükséges, a beta-laktam típusú antibiotikumok javasoltak (pl. Augmentin, Zinnat), ebben a kezelőorvosnak szívesen segít a gyermekorvos. Sok légúti váladék esetén maszkot lehet felvenni, gyakori kézmosás javasolt.

A szoptató édesanyánál jelentkező gyomor-bélhurut esetén (hányás, hasmenés) a szokottnál jóval több folyadék, kifejezett folyadékveszteség esetén sópótlás (Sodioral), probiotikum javasolt, hasfogók közül Smecta szedhető. Kiszáradás közeli állapotban a tejmennyiség csökkenni szokott, ebben az esetben kiegészítés lehet szükséges a csecsemő számára, anyának pedig megfelelő folyadékbevitel, szükség esetén vénásan. Gyakori kézmosás javasolt.

Anyai székrekedés: a hashajtók többsége az anyatejbe kerülve a csecsemőknek hasi görcsöket okoz, legkevésbé talán a macrogol (Forlax) és a laktulóz (Laevolac), illetve a glicerin kúp csak lokálisan hat.

További információk:

La Leche Liga

Szoptatásért Egyesület

Szoptatási tanácsadási lehetőségek itt, és védőnőjéhez, ill. hozzánk is fordulhat bizalommal.